Apáca község az idők folyamán a középkori Brassó városához tartozott a törcsvári uradalom részeként, majd Brassó megyéhez. Ezért a falu egészen különleges helyzetbe kerül, elszigetelve , távol esik a többi barcasági magyar csángó falutól, mert a közeli szomszéd községek Brassó megye területén szász és román lakta vidék, s akkoriban a más szomszéd magyar községek pedig más szomszéd megyéhez tartoztak közigazgatásilag, így pl. Ürmös és Datk Nagy-Küküllő megyéhez Segesvár központtal, Nagyajta és Bölön pedig a hajdani Háromszékhez tartozott.  Így Apáca elszigetelve a megye észak-nyugati sarkába egyedül olyan régi, ősi népszokásokat őrízett meg, amelyek ma is léteznek és amelyeket más falvakban már régen elfeledtek: eljegyzés, mátkaság, falukerülés (amíg kötelező katonaság volt érvényben), farsangtemetés.

Kapulopás, szemetelés

húsvét éjszakáján hétfőre virradólag, éjszaka szokták a legények és a konfirmálás előtti korosztály fiúgyermekei, ellopni a kapukat, elsősorban a leányosházaktól.

Ugyanebben az időben szokás szemetelni, az udvart megszórják szalmával, polyvával, fűrészkorpával vagy istállótrágyával, sőt a kapu elejét is.

Húsvéti kakaslövés

A török háborúk idejéből fennmaradt, a középkorból egy igen régi, ősi szokás a húsvéti kakaslövés. A hagyomány azt tartja, hogy éjszaka török csapatok vonultak el a várbástya alatt, s az éjszakai órákban nem sejtették, hogy a romladozó falak között a nép elrejtőzött, de elárulta őket a várfalra felrepült kakas kukorékolása. Meghallván ezt, a törökök lemészárolták az odamenekülők nagyrészét. Az életben maradottak elhatározták, hogy enne emlékére a faluban minden évben megtartják a kakaslövést bosszújára a kakasoknak, hogy elárulták a várban levőket. Azóta régen húsvét hétfőjén, most húsvét vasárnapján a vár feletti dombon a Hegyparagán , a falu szélén meglövik a kakast fapuskával. Az első világháborúig élő kakast lőttek, most táblára festett kakast lőnek kovácsolt vasból készült nyílvesszővel.(Zsizsik Jenő: Apácza története )

A szokás előkészítése már húsvét előtt hat-nyolc héttel megkezdődik. Vezetőszerepet a a hetedik osztályos (13-14 éves ) fiúgyermekek játszanak. Saját maguk közül választanak hat legényt. Az első legény házánál a nyári konyhát berendezik kakasháznak, ahol hetente összegyűlnek és felkészülnek az ünnepre. Általában farsang végén, régebben húshagyókedd utáni vasárnap megszervezték a kakas- és tojásszedést. Ennek keretében a legénykék énekszóval végigmentek a falu utcáin, és megálltak minden ház előtt.

A tulajdonképpeni kakas ünnepre régebben húsvét másodnapján, a második világháború után pedig első napjára került sor. Ezen a napon a legények és a vitézek az első legény házánál gyűlnek össze.  A hat legény díszesebb öltözetet vesz fel, fejükre kalapot tesznek, fekete nadrágot, csizmát, fehér inget és piros zsinóros mellényt öltenek magukra. Övükre egy vékonyabb falapból kivágott, festett kardot kötnek. Arcukra szénnel vagy korommal bajuszt és szakállat festenek. Egy legény cigánypapnak öltözik be.

A vitézek a kisebb fiúkból verbuválódnak.  Katonás rendben, vállukon a fapuskával vonulnak a Hegyparagára és itt megrendezik a kakaslövést.  Az első és a második legény oltalmazni próbálja a kakast, a harmadik és a negyedik hevesen követeli a halálos ítéletet a szárnyas fejére. Az ötödik legény búcsúztatja a kakast. A cigánypap prédikációval búcsúztatja a kakast.

A kakaslövés Apácán az elsőlegény házánál megrendezett kakas torral zárul.

( Pozsony Ferenc: Szól a kakas már, Szász hatás az erdélyi magyar jeles napi szokásokban)